HUSZADIK SZÁZAD



Miss Bulgária a délszláv békéért


Reklám a század elejéről


Elvis és motor


Golden Gate – az évszázad hídja


Tűzpiros Ferrari – az álomautó



Huszadik század


Cikkek:

A pisztoly, amely eldöntötte a világháborút



Politikatörténeti vázlat


1. 1900-tól az I. világháború kezdetéig


A huszadik század a tizenkilencedik század utolsó évében kezdődött. Az időszámítás kezdete mint tudjuk, Kr. u. 1-ben volt. ("Mikor született Jézus Krisztus? - Hát Krisztus után 1-ben!") Tehát minden évszázad 01-gyel kezdődik és dupla nullával végződik. A tizenkilencedik századot viszont annyira unták már a kortársak, hogy elhatározták: 1900-ban elkezdik a következő évszázadot.

A pápa bullában erősítette meg az évszázadváltást, és az új század örömére Párizsban világkiállítást rendeztek. (L. A Párizsi Világkiállítás 1900 c. cikket.) Az előző évszázad háborúi befejeződtek. Már pöfögtek az első automobilok, Londonban és Budapesten elindult a földalatti vasút, és a vagyonos polgárok széplelkű asszonyai szecessziós tárgyakat és bútorokat vettek a 'Style 1900' szellemében tervezett lakásokba. (L. A szecesszió c. cikket.)

Úgy tűnt, új aranykor köszönt a világra. De ez csak Európából látszott így. Javában folyt a második búr háború, és 1902-ben az angolok végleg legyőzték a harcos afrikaansokat. (Akik mellesleg a kilencvenes évek vége felé feltalálták a koncentrációs tábort. Az angolok lelkesen fogadták a találmányt, és rögvest alkalmazták is a búrok ellen.) (L. A pisztoly, amely eldöntötte a világháborút c. cikket.)

Persze azért a Balkán is forrongott, Oroszországban sem volt minden rendben, de Budapestről a világ békésnek, a jövő rózsásnak tűnt. Talán csak a parlament felsőházában folyó csatározások mutatták, hogy a béke törékeny. A Millennium politikai csendje után a Bánffy-kormány ellenében az ellenzék nem válogatott az eszközökben. 1901-ben Széll Kálmán kissé lecsendesítette a parlamenti viharokat, de sokáig ő sem bírta: hamarosan Tisza István váltotta a bársonyszékben, aki vaskézzel próbált rendet teremteni, de belesült az ökle a vaskesztyűbe, és jött Wekerle Sándor és a Nemzeti Koalíció. De ezek csak felszíni fodrozódásai voltak a nagy közép-európai állóvíznek.

Kilencszáztízben nagyanyám és nagyapám nászútra ment Párizsba. Azért nem Velencébe, mert oda bármikor leugorhattak egy hétvégére. Zágrábban felültek a vonatra, és Párizsig senki nem kérte a papírjaikat. De akkor már Oroszország túl volt az 1905-ös forradalmi válságon, és az orosz-japán háború előrevetette a későbbi nagy világégések árnyékát. Vilmos császár Németországa már élesítette karmait, az Osztrák-Magyar Monarchia annektálta Boszniát és Hercegovinát. Mint később kiderült, az osztrák sasnak ebbe a zsákmányba beletört az összes karma.

Eközben a Párizst járt Rippl-Rónai Kaposvárról tanította a magyar közönséget az újfajta művészi élmények befogadására, és a Nyugat körüli irodalmi gejzír készült felszínre vetni az új század első magyar irodalmi géniuszát, Ady Endrét (L. a Párizs, az én Bakonyom c. cikket.)

Wells ezt az időszakot "fegyveres békének" nevezi. A két hágai konferencián a nagyhatalmaknak, amelyektől a kor értelmisége a háborúval mint politikai eszközzel való leszámolást várta, csak a háború jogi kérdéseinek többé-kevésbé egységes értelmezéséről sikerült megállapodni.

A poroszok egyre hangosabban hirdették a német felsőbbrendűséget, az angolok ugyanezt tették angolszászban. Az angol iga alatt nyögő írek helyzete ettől még nehezebbé vált, habár VII. Edvárd és V. György királyt nehéz lett volna Vilmos császár harcias pózaiban elképzelni, és a brit birodalom értelmiségének jórésze is sületlen baromságnak tartotta ezt az angolszász übermensch-elméletet. Ez inkább a katonatisztek és a gyarmati hivatalnokok között hódított. Ennek is meglett később a böjtje.

A franciák még mindig a kommün idején szerzett sebeiket nyalogatták, és a régi dicsőség, a francia "gloire" felidézésével szították a revansista nacionalizmust - elsősorban a németek ellenében. Eközben persze arról sem feledkeztek meg, hogy gyarmatbirodalmukat gyarapítsák a világ minden elképzelhető sarkában.

Az olaszok is gyarmatokat szereztek, és szemben álltak a britekkel és a franciákkal főleg Észak-Afrikában. Ők azzal indokolták imperializmusukat, hogy ők "a Római Birodalom örökösei".

Első Ferenc József időtlen idők óta ült az Osztrák-Magyar Monarchia trónján. Utolsó negyvennyolcas ellenfelei is kihaltak mellőle, a császár hűségére tért vén rebellis, a magyar nemzet írója, Jókai Mór 1904 májusában szenderült jobblétre - soha ekkora temetést! Az öreg császár pedig kétfelé pödört szakállával katonás tartásban állt az írópultja mellett, és szívós munkával készítette elő birodalma végleges széthullását. (l. a Nagy európai konszolidátorok: Ferenc József és Kádár János c. cikket.)

A munkásság szerveződött. Az 1907-es választásokon Németországban már hárommillió szavazatot kapott a szociáldemokrata párt. Az orosz cár már régóta csak a szibériai fogság rémével tudta úgy-ahogy féken tartani a forrongó baloldali értelmiséget.

A katolikus egyház rengeteg hívőt veszített el, Európában az iszlám is gyengült, a vallásokon megújulási hullám söpört végig, szekták keletkeztek. És mivel az egyház és az állam különválasztása immár ha szóban talán nem is, de a gyakorlatban minden civilizált államban megtörtént, a szektaalapítók szinte minden retorzió nélkül működhettek.

Nagyapámék Muranóba mentek, hogy megvegyék a ház legértékesebb bútordarabját, a kétméteres velencei tükröt. Vasúton viszonylag könnyű volt eljuttatni Zágrábba, különösen, mivel nagyapám a Budapest - Gyékényes - Zágráb - Fiume vonalon szolgált mint államvasúti főkalauz. A mágnások és nagypolgárok gondtalanul üdültek Abbáziában, a masamódok konstáblerekkel flörtöltek a lizsében, és 1911-ben, apám születésével szinte egyidőben Thomas Alva Edison (l. Az Edison-jelenség c. cikket.) látogatást tett Budapesten.

Ferenc József a 10-es évek elején egyfolytában a hadsereg gyarapításával és a haderőreformmal foglalkozott. A függetlenségi pártok a magyar nemzeti bank megalapítását kérték cserébe, ez túl nagy ár lett volna néhány százezer magyar bakáért, tehát a császár ellenállt a követelésnek. Hogy viszont az ő katonai követelései teljesüljenek: bevetette politikai csodafegyverét. Ezt a csodafegyvert még mindig gróf Tisza Istvánnak hívták. Tisza némi korrupció árán megnyerte a választást, és vaskézzel nekilátott a rendcsinálásnak.

Sajnos, ekkor már 1914-et írtak. Június 28-án Gavrilo Princip szerb diák Szarajevóban agyonlőtte Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét. Diplomáciai jegyzékek jöttek-mentek, Szerbia ultimátumot kapott a Monarchiától, ennek feltételeit nem teljesítette, és ezzel kezdetét vette az a helyi konfliktus, amelynek kitörését titkon várta és remélte az összes nagyhatalom. Egy hónap múlva Oroszország fegyverben állt, hogy Szerbiát megvédje, Németország hadat üzent Oroszországnak és Franciaországnak, egyszóval nyakig benne voltunk a világháborúban.

Apám a Száva-parton játszott a horvát, dalmát és olasz nemzetiségű szomszédok gyerekeivel, és nem is sejtette, hogy a történelem már felemelte véres mancsát, hogy ezt a szép és gondtalan gyerekkort agyonlapítsa, összetörje.



2.

Két halál közt

Ferenc Ferdinánd halálától Tisza István haláláig

Az első világháború


Mit keresett az osztrák-magyar trón örököse 1914 nyarán Szarajevóban? - A Monarchia 1908-ban annektálta Boszniát és Hercegovinát, a két volt török tartományt, amelyeket jórészt szerbül beszélő muzulmánok laktak. Szerbia az annexiót dühösen, de viszonylag csendben vette tudomásul. A nagyszerb törekvések fő iránya ezentúl Bosznia visszaszerzése volt. Ferenc Ferdinándot hatalmi demonstráció céljából küldték az örökös osztrák tartomány fővárosába. Egy szerb diák két lövéssel véget vetett a demonstrációnak. Ferenc József dühében hadat üzent. Nem csodálhatjuk, nemcsak politikailag, emberileg is érthető a gesztus. Fivérét, Miksát Mexikóban végezték ki Pancho Villáék. A császár fiát, Rudolfot enyhén szólva gyanús körülmények között találták halva egy csehországi vadászkastélyban. Ferenc József felesége, Erzsébet merénylet áldozata lett. És most egy újabb merénylet.

Ausztria hatalmas szövetségest tudott a háta mögött: Vilmos császár Németországát. Ferenc József annyira bízott az osztrák és német fegyverekben, hogy elmondta híres mondatát: „Mire a levelek lehullanak, a háborúnak vége!”

A villámháborús taktika nem vált be. Nem is válhatott, ugyanis a központi hatalmak fegyverzete arra kiváló lett volna, hogy az előző háborút megnyerjék. De ez nem az orosz-török háború volt, ez a világháború olyan méretű technikai fejlesztéseket követelt meg a hadviselő felektől, amilyenekre a Monarchia nem volt berendezkedve. A harci gáz és a tankok ellen a szuronyroham nem sokat használ. A harc már a levegőben is folyt, és Ferenc József kénytelen-kelletlen beleegyezett a repülőflotta fenntartásába, de a lovastiszti lényétől teljesen idegen repülő szerkentyűk fejlesztésére nem szánt komoly összeget. Az osztrák-magyar hadiflotta pedig kis túlzással elfért egy lavórban. Horthy Miklósék az Adrián hajókáztak, de a hajóhad az olaszokkal történt első találkozást sem élte túl. A szerbek és a bosnyákok meglepően keményen ellenálltak. Nagyapám egy hegyi kiserőd parancsnoka volt Crna Gorában. Amikor megszállták az erődöt, kiküldött két embert járőrbe. A járőr nem tért vissza. A két ember feje másnap reggel ott vicsorgott két karón az erődbe vezető út mellett. Nagyapám erre kiküldött egy tizenhat fős járőrt, azzal a paranccsal, hogy ha megmozdul egy bokor, lőjenek bele. A lakosság és a megszálló csapatok kapcsolata tehát nem volt felhőtlennek nevezhető...

Bár Oroszország folyamatosan belpolitikai gondokkal küzdött 1905 óta, arra még volt ereje, hogy a birodalom magját, Nagyoroszországot megvédje, némely újabban meghódított nyugati területek elvesztése árán. Franciuaországban állóháború bontakozott ki, és az osztrák-magyar csapatok olaszországi helyzete is meglehetősen kérdéses volt. Úgy látszott, az győz, aki jobban bírja anyagi és emberi utánpótlással. Az Entente Cordiale hatalmait egy nagy külső szövetséges: az Amerikai Egyesült Álllamok segítette a hadiutánpótlás folyamatos szállításával. Ezt próbálta megakadályozni Németország a tengeralattjárók bevetésével. A háború tökéletesen pattra állt, amikor Ferenc József császár és király elhalálozott. Utóda, IV. Károly nem volt alkalmas arra, hogy az előde által felépített, és mindenféle zűrök és zavarok dacára épen és egészben fenntartott birodalmat megóvja az összeomlástól. Egy lehetősége lett volna: a győzelem. De a vezérkar csak győzelmi jelentéseket tudott kreálni, valódi győzelmeket nem. 1917-ben Oroszország kiszállt a háborúból, ez a Központi Hatalmak malmára hajtotta volna a vizet, ha lett volna malmuk. De már lassan búzájuk sem volt, amit őröljenek. Magyarországon Tisza miniszterelnök lemondott. Európa kimerült, mindenki a békét óhajtotta. Végül Németország és Ausztria-Magyarország letette a fegyvert. Az osztrák birodalom rögtön alkotóelemeire hullott. Magyarországon Károlyi Mihály gróf próbált demokratikus köztársaságot csinálni. 1918 október 31-én Tisza grófot otthonában lelőtték. Vele eltűnt a Monarchia. IV. Károly száműzetésbe kényszerült, Magyarország területét a nemzetiségek önálló államai csonkították a harmadára. És még hátra volt a fekete leves!



3.

Három szekér kunbéla és admirális fehér lovon

Károlyi bukásától a trianoni békéig



Az ország bénultan hevert. A hazatérő katonák egyet tudtak: azt, hogy ahogy eddig volt, nem volt jó. De nem is lehetett folytatni, hiszen az osztrákok elzavarták a császárt. Az Osztrák-Magyar Monarchia Ausztria nélkül nonszensz. Aki esetleg a bukott császárt magyar királyként hatalmon tarthatná: Tisza István halott. Nincs más hátra, követni kell az osztrák példát: köztársaságot kell alakítani. De ki vezesse? Normális politikus nem vállalhatta, hiszen messziről látszott, hogy a széthulló ország egyben tartása lehetetlen, az agónia levezénylése politikai öngyilkosság. Aki most az ország vezetésére vállalkozik, soha többé nem lesz meghatározó erő a magyar politikában.

Zágrábban a rokonok lövöldöztek be nagyapámék ablakán, "Kutya magyarszki!" kiáltásokkal. Éjszaka, tehervonaton kellett menekülni. A bútorokat két hónappal később, a nacionalista láz lecsillapultával tudták kimenteni. Nagyanyám ötven évig nem beszélt az egyik unokatestvérével, mert állítólag ő lőtte szét a velencei tükröt. Horvátország a Szerb-Horvát-Szlavón Királyság, a későbbi Jugoszlávia része lett. Szerbia, mint győztes hatalom, benyomult a déli részekre, és Pécsett szerb támogatással létrejött a Baranyai Köztársaság. A nemzetiségek lakta részek leváltak az országról. A Károlyi-kormány Budapesten sem dirigált, vidéken teljes volt az anarchia.

A császári-királyi hadsereg tisztjeinek egy csoportja megkereste kenderesi birtokán a legmagasabb rangú magyar katonatisztet, Horthy Miklóst, aki a Cattarónál szétvert magyar hadiflotta parancsnoka volt. Horthy gondolkodott. Még nem indult Szegedre. Még kellett neki egy lökés.















Bismarck


A búrok fegverletétele


Búr hadállás


Orosz-japán háború: a csuzimai ütközet












Wright-féle repülőgép


Angol tank


Francia Renault-tank


Német csatahajók



A „Viribus Unitis” osztrák-magyar dreadnought


kombine

arab