A természet szinte minden bajunkra gyógyírt kínál. Azokra is, amelyeknek az az oka, hogy eltávolodtunk a természettől, elfelejtettük, hogy társadalmasól, politikai és pénzügyi rendszerestől, városostól és internetestől a természet elidegeníthetetlen részei vagyunk.

Borostyán

(Hedera helix)

Ez a szép, örökzöld kúszónövény nemcsak dísznövényként, rézsűk, falak befuttatására, árnyékos helyeken talajtakarásra hasznos, hanem mind a népi, mind a hagyományos gyógyászatban alkalmazott gyógynövény.

Teáját máj-és epekőbántalmak ellen isszák, de bőrnyugtatóként is használják, visszérkrémek alkotórészeként. A népi gyógyászatban ótvar, fejtisztátalaság esetén hajmosásra alkalmazzák. Sárgaság elleni teakeverékek alkotóeleme. A teát a növény leveléből készítik, egy csésze vízre 1/2 evőkanál apróra vágott borostyánlevelet számítva.

Burgonya

(Solanum tuberosum)

Igen, krumplival is lehet gyógyítani! A nyers rózsaburgonya leve krónikus savtúltengés gyógyszere. Hosszabb használatától elmúlik a gyomorégés és más kellemetlen kísérő tünetek is megszűnnek. A nyers, reszelt burgonya háziszer égési sebekre. A népi gyógyászatban gégefőhurut és hörghurut ellenszere a héjában főtt burgonya főzővize. Ezt itták régen álmatlanság ellen is. A héjában főtt krumpli egyébként sok C-vitamint tartalmaz. A C-vitamin a burgonya héjában található nagy mennyiségben, főzéskor onnan kerül a gumó belsejébe, ezért a hámozott krumpliból szinte teljesen hiányzik.

Burgonyakásából meleg borogatást készítenek vesegyulladásra, lábszárfekélyre és gennyedésekre.

Fecskefű

(Chelidonium majus)

Kerítések mentén, parlagokon, erdők szélén közönséges gyom, sárga virágai májusban messziről szembetűnőek. Az eltört szár sűrű, sárga tejnedvet bocsát ki. Háziszerként belsőleg nem javasolt az alkalmazása, mivel egyfajta szívmérget tartalmaz, és a nyálkahártyákat és a bőrt izgató hatása miatt orrvérzést és allergiás tüneteket is okozhat. Alkoholos kivonatát májgyógyszerként használják. Morfium és kokain helyett fájdalomcsillapítóként is alkalmazták, mivel a benne lévő chelidonin a morfiumhoz hasonló hatású. Szárított levelének pora a népi gyógyászatban rosszul gyógyuló sebeket és daganatokat, a friss növény nedvéből készült kenőcs fakadékot gyógyít. Maria Treben szerint friss nedve szembajoknál alkalmazható.

Fokhagyma

(Allium sativum)

Evlia Cselebi szerint a magyarok között azért nem dúl az Európát végigsöprő pestis, mert a fokhagymát is fokhagymával eszik. A fokhagymás sültek, a fokhagymás kolbász, a fokhagymamártás a királyi, főúri lakomákról ránk maradt írásos emlékek szerint a legrégebbi időktől állandó fogás volt a magyar asztaloknál. Manapság sokan azért nem mernek fokhagymát enni, mert jellegzetes, erős szaga van. A szag egy fogmosással vagy rágógumival, esetleg egy alma elfogyasztásával semlegesíthető. Emiatt nem kéne lemondani a fokhagyma áldásos élettani hatásairól. Konyhai fűszerként étvágyat gerjeszt, erősíti a gyomrot, megszünteti a felfúvódást, megelőzi és szünteti a bélfertőzést. Rendszeres fogyasztása fontos az érelmeszesedés megelőzésére, de a kialakult betegség tüneteit is csökkenti. Baktériumos és vírusos fertőzéseknek egyaránt megelőző gyógyszere, influenzás időben ezért kimondottan javasolt a fokhagymafogyasztás: ér annyit, mint egy védőoltás. Főzete (2 közepes gerezd 2 dl. vízre) köptető, vizelethajtó. Tejbe főzve bélféregűző háziszer, embernél és állatnál egyaránt alkalmazható. Kenőcsben ótvar és fejtetű elleni szer.

Pannónia régi lakói fokhagymagerezdeket hordtak a nyakukban, ugyanis a kelta, ősgermán hiedelemvilágban ez a növény az erő jelképe volt. A növény egyik vadon élő rokona a parkjainkban, ligeterdeinkben, gyümölcsöseinkben élő metélőhagyma, amely a fokhagyma és a vöröshagyma íz-és illatanyagait egyesíti magában. (Ez a hagyma nem azonos a cserépben árult metélőhagymával.)Tavaszi gyomorerősítőként vajaskenyéren és főzeléknek elkészítve egyaránt javasolt a fogyasztása.

Vöröshagyma

(Allium cepa)

Étvágygerjesztő és vizelethajtó. A tejben főzött hagyma bélféregűző hatású. Vizelési zavarnál rozmaringgal keverve, mézes vízben főzve vizelet elválasztó háziszer. Nyitott rosszindulatú, gennyes sebre és daganatra, megkeményedett mirigyekre pirított hagymát rakjunk fel, ennek tisztító, érlelő hatása van. Köhögés, torokgyulladás esetén a mézzel vagy cukorral főzött hagymaszirup kitűnő gyógyszer. Fagyás gyógyítására a besózott hagyma leve alkalmas: ezzel dörzsöljük a fagyott testrészt. Reumatikus fülfájásnál egy-két csepp felmelegített hagymalevet lehet a fülbe cseppenteni, fülfájás, fülzúgás esetén összezúzott, nyers, nem csírázó hagymából borogatást készítünk, és levét a fülbe cseppentjük. Tejjel és mézzel megfőzve szemkötőhártya-gyulladást múlaszt. A szoptatós anyák kerüljék a vöröshagyma túlzott fogyasztását, mert az illóolajok átmennek a tejbe. Hajnövesztőszerként is használatos. Ennek receptje: 3 nagy hagymát apróra vágunk, és 1 l. gyümölcs- vagy seprőpálinkában, ennek híján 70%-os alkoholban 3 napig meleg helyen áztatunk. Leszűrjük; ugyanekkor 1/2 l. vízben 20 g. tölgyfakérget a felére befőzünk és átszűrjük. A két szüredéket összeöntjük, és a megmosott fejbőrt 3 napig reggel-este ezzel dörzsöljük be.

Bodza

(Sambucus nigra)

A fekete bodza nem keverendő össze a gyalogbodza néven is ismert földi bodzával, amelynek bogyója erős hashajtó. A bodzacserje vadon akácosok aljnövényzetében, árokpartokon fordul elő. Ültetik is, főleg területhatároló sövényként, innen az egyik népi elnevezése, a gyepübodza. Csetének is hívják. A bodzavirág-tea izzasztó, meghűlés háziszere. Szünteti a náthából eredő fej-, fog- és fülfájást, mérsékli a hőemelkedést és a köhögést, oldja a nyálkát. Citrommal ízesített, forró bodzateát igyon a náthás beteg 2-3 óránként, míg a tökéletes izzadás be nem áll. (Magas láz esetén ne adjunk izzasztó teát!) A bodza gyökere és a vékony ágak friss kérge vizelethajtó hatású. Fogyókúrás szerek alkotórésze. A gyökér hashajtó is: fogyókúránál ezért inkább a kéreg főzetét használjuk. A gyümölcs forrázata nyugtató és fájdalomcsillapító, migrén esetében jó eredménnyel alkalmazható, rutával és kecskefűvel keverve. A bodzabefőtt és dzsem gyomor-, vese- és hólyagöblítő; enyhe hashajtó és nyálkaoldó hatása miatt fogyasztása bélrenyheségnél is ajánlott. A bodzadzsem készítéséhez nem kell a bogyókat feltétlenül áttörni, az egész bogyókból készült lekvár kiváló, illatos csemege. Főzéskor a bogyók héjában lévő pektin megkocsonyásítja a kifövő levet. A végtagok, főleg a lábak vizesedésénél vízdaganat-oszlató a vékony ágak szárított, porrá tört kérgéből rozsliszttel készített tészta, amelyet vékonyan a daganatra kenünk, ruhával rögzítjük, és ezt félóránként, óránként ismételjük, amíg a daganat teljesen le nem lohad.

Narancs

(Citrus aurantium)

Nem nálunk terem, de manapság üzletben mindig kapható, kedvelt déligyümölcsünk. Ázsiában vadon terem, a Földközi-tenger medencéjében termesztik. A narancshéj gyomorerősítő hatású, bél- és gyomorfájdalmak leküzdésére teák, tinktúrák és szirupok készülnek belőle. Héja, de főleg virága az álmatlanság elleni és idegnyugtató teák egyik értékes és ártalmatlan alkotórésze. A narancshéj-szirup petefészek- és méhgyulladás hatásos gyógyszere. A rossz emésztés ellenszere a reggel éhgyomorra elfogyasztott narancs, amely serkenti a gyomornedveket kiválasztó mirigyeket. Gyenge csontú gyermekeket szoktak ledörzsölni naranccsal, igen jó eredménnyel. Étvágygerjesztő, gyomorerősítő likőr készíthető a következő alapanyagokból: 15-15 g. benedekfű, ezerjófű, tárnicsgyökér, narancshéj; 8 g. szegfűszeg, 12-12 g. üröm és kálmos gyökér 14 napig 1 l. 70%-os alkoholban vagy rozspálinkában (whisky) ázik. A szüredéket 1/2 l. vízzel hígítjuk, ízlés szerint cukrozzuk, de cukor nélkül is kellemes; étkezés előtt egy kupicányi javallott belőle.

Kukorica

(Zea mays)

A hazánkban is hatalmas területeken termesztett mezőgazdasági növény gyógyászati célra is alkalmas. A kukoricabajusz vesebaj, hólyagbántalom gyógyszere, vizelethajtó és húgykőoldó hatású. Köhögés elleni háziszer a kukoricaszemmel együtt főzött bajusz leve. A szüredéket cukorral vagy mézzel ízesítik, és forrón itatják a beteggel. A fiatal kukoricaszár sós vízben kifőzve kiváló kompótot ad; belőle konzervipari szirup is készül. A kukoricaliszt és -dara az utóbbi időben a csecsemőélelmezésben játszik jelentős szerepet; ugyanis a lisztérzékenység kialakulásának megelőzésére ezzel pótolják a búzalisztet és búzadarát. Az erdélyi puliszka a reformtáplálkozás térhódításával kezdi újra elfoglalni helyét táplálkozásunkban, és az Olaszországból ismerős polentával együtt segít megőrizni egészségünket.

Káposzta

(Brassica oleracea)

A savanyú káposztát nyersen gyomorrontásnál, különösen, ha az romlott ételtől származott, régóta használják. Hashajtó és szélhajtó, a gyomor és a belek gyors tisztulását szolgálja. Külső borogatásra is használták, gyulladt sebeknél, levével együtt, mert fájdalmat is szüntet. Ajánlják a régiek a savanyú káposzta-borogatást égési sebekre és méhcsípésre is. A savanyított káposzta amúgy egyik legjobb téli C-vitamin-forrásunk. Gyomorerősítő, béltisztító, közérzetjavító hatását fokozza, ha elkészítésénél szőlőt, bort vagy borókabogyót is használtak. Régi népi tapasztalat, hogy a savanyú káposzta-kúra enyhíti a köszvényt.

Paradicsom

(Solanum lycopersicum)

A nyers gyümölcs vértisztító, vértolulást oszlató. Érelmeszesedés megelőzésére rendszeres fogyasztása ajánlott. A nyári vértisztító kúrák elengedhetetlen kelléke. Nőknél a változó korral együtt járó tüneteket enyhíti. A nyersen kipréselt, szűrt paradicsomlé fogyókúrához használatos; ez a legártalmatlanabb fogyasztószer. A gyümölcs C-vitamin tartalma nagyban függ az érlelés körülményeitől és a tárolás hosszától. A mesterségesen érlelt és hosszan tárolt paradicsom vitamintartalma kisebb.

Spárga

(Asparagus officinalis)

Hívják még nyúlárnyéknak, istenlovafarkának, spáringónak. A kerti növény nemcsak kitűnő főzelékféle, hanem egyúttal vizelethajtó és vértisztító is. A nyers spárgát vagy a levét vesebajok, hólyaghurut, szívdobogás ellen fogyasztják. Prosztatatúltengés, cukorbaj és nemi tehetetlenség gyógyszere. (Figyelem! Állandóan használni nem szabad!) Magja a népi gyógyászatban gyomorgyengeséget és makacs hányást szüntet. Podagrások ne fogyasszák.

Rozmaring

(Rosmarinus officinalis)

Régi kedvelt kerti virágunk, fűszerként is használatos. Kék virága és nyár eleji virágzása miatt boldogasszonyfájának is nevezik. A leveléből készült tea (1 kávéskanál 1/4 l. vízre) emésztési rendellenesség, felfúvódás, máj- és epepanaszok háziszere. A rozmaringborral ugyanezeket a panaszokat kúrálhatjuk. A havivérzés zavarainál is alkalmazható. Bedörzsölésre, borogatásra meghűlés ellen, az inak és izmok felfrissítésére a rozmaringolaj és a belőle készült kenőcs egyaránt alkalmas. Házilag ilyen frissítő kenőcsöt a következőképpen készíthetünk: egyenlő rész rozmaringot, zsályát, majorannát, borsmentát zsírral felfőzünk. Átszűrés után annyi méhviaszt oldunk benne, hogy kenőcsszerű masszát kapjunk A kihűlt kenőcsöt rozmaring és boróka olajjal illatosítjuk.

Körömvirág

(Calendula officinalis)

Virágoskertjeink minden talajban megtermő, szárazságtűrő, sokáig virágzó sárga díszítője. A virág szirmaiból zúzott és tépett sebekre készítenek kenőcsöt. A körömvirág-kenőcs a sebgyógyulást kísérő viszkető érzést is mérsékli. A körömvirág szirmaiból készült forrázat féregűző, és hányinger ellen is hatásos. A friss növény nedvét vagy forrázatát régebben daganatok, bőrkeményedések oszlatására használták. Manapság is egyik kedvelt alkotórésze a bőrápoló kenőcsöknek. Feljegyzések igazolják, hogy rákos mellsebeket és méhrákot sikeresen gyógyítottak vele, mégpedig úgy, hogy összekevertek zsályát, körömvirágot, mezei árvácskát és benedekfüvet, és ennek főzetét itatták a beteggel, ugyanezzel egyúttal a beteg tájékot is borogatták. A sárga sziromleveleket sóval eldörzsölve sajt és vaj színezésére használják.

Kankalin

(Primula veris)

Nevezik még égikincsnek, kásavirágnak, lúdlábnak, Szent Péter kulcsának. Nemcsak a virágoskertekben találjuk meg termesztett változatait, hanem a somogyi kaszálókon is mindennapos a tavaszi kankalin, amelyet korán nyíló sárga virága miatt elsőkének is hívnak. A növényből készült tea enyhe köptető, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító. Különösen migrénes fájdalmaknál hatásos. Főzetét reumánál bedörzsölőszernek is használják. A virág porzójának allergén hatása van, ezért a bedörzsölést érdemes először egy kis helyen kipróbálni. Az esetleg fellépő viszketést alkoholos lemosással lehet elmulasztani. A népgyógyászatban főzetét vértisztítónak is használják.

Gyöngyvirág

(Convallaria majalis)

Lombos erdőkben, cserjések szélén, tisztásokon vadon is terem, néhol egészen nagy tömegben. Kertek árnyékos zugaiban szépen díszlik. A régi idők szívgyógyszere, hatása a digitáliszéhoz hasonló. A régi orvosok agyideg-erősítő hatását is tudták, ezért rendelték fejfájásnál, szédülésnél. Depresszió ellen mint tüsszentőport használták. A gyökér kivonata fehérfolyás és impotencia népi gyógyszere volt. Az orosz népgyógyászatban vízkór, epilepszia , vesebaj, ideges szívbaj gyógyszere. A néphit azt tartja, hogyha a leány arcát harmatos gyöngyvirággal bekeni, arca üde lesz, és szeme egészséges marad.

Erika

(Calluna vulgaris)

Csarab, hanga, télizöld, vadciprus, angyalmetélt – ezek a leghasználatosabb elnevezései. Magyarország keleti részén gyakori. Reuma, köszvény, vese- és epekő elleni szer az egész növény főzete. Hólyaghurut és vesebaj ellen is használják. Gyenge altatószer, izzasztó, érelmeszesedés ellen is ajánlják. Köszvényes fájdalmakra borogatásként használják. Cukorbetegek teájának egyik alkotórésze. Régen gyermeknyugtatószerként is elterjedt volt.

Homoki gyopár

(Gnaphalium {helichrysum} arenaria)

Fehéres-szürkés, gyapjas leveleivel és sárga virágával az Alföld déli homoklejtőin találkozhatunk. Homoki szalmagyopárnak is mondják, mert virága megszárítva megtartja színét és formáját. Somogy homokvidékeinek virágoskertjeiben is megél, sziklakertbe is szokták ültetni. Epehajtó, épp ezért az epekőbántalmakat, epegyulladást enyhíti. A népi gyógyászatban vizelethajtóként használják, a hólyaghurutnak és a vizelettartási problémáknak kiváló gyógyszere. Különösen az utóbbinál érdemes a gyopárteával megpróbálkozni, olyan esetekben is, amikor más gyógyszer nem használ.

Izlandi zuzmó

(Certaria islandica)

Hazánkban a havasalji tájakon fordul elő, nagyobb tömegben Európa északi hegyvidékein és Izland szigetén él. Főzete köhögéscsillapító, nyugtató, erősítő hatású. Szaporítja a vörös vértesteket, étvágyfokozó. Kocsonyás zuzmófőzetet a következőképpen készítsünk: 10 g. izlandi zuzmót ugyanennyi ánizzsal és édesgyökérrel 1/4 l. vízben rövid ideig főzünk, majd leszűrjük. Teát 10 g. száraz zuzmóból 1l. vízzel főzünk. A zuzmóból erősítő és nyugtató hatású dzsem és szirup is készül. A dzsem receptje a következő: lassú tűzön 1 órán át főzünk 20 g. izlandi zuzmót 1 l. vízzel. A tűzről levett főzethez 1 citrom levét és 200 g. cukrot teszünk. Régebben divatban volt a zuzmó-csokoládé és cukorka is.

Almafa

(Pirus malus)

Az almafa gyökerének kérgét régebben a kinin pótszereként használták, kis adagolásban cukorbetegeknek is ajánlották, mivel a vizeletből cukrot választ ki. A nyers reszelt alma hasmenés elleni hatása közismert. Fogyasztása jótékony hatással van az agyra, a májra, a vesére és az érrendszerre. Az almalé üdítő és kiválasztást fokozó, gyulladáscsökkentő, emiatt lázas betegeknek is ajánlott. Ízületi gyulladás esetén almamustot ittak a régiek, az almabort többek közt mint féregűzőt is használták. Az almahéj-tea idegnyugtató és fogyókúrás háziszer. Kínzó, hurutos köhögésre az almasavót ajánlja Varró Aladár, amelynek receptje a következő: Almabort vízzel és tejjel egyenlő arányban összeöntünk, és felmelegítjük (nem forraljuk!), egészen addig, míg meg nem túrósodik. Ekkor szitán átszűrjük, a túrót eldobjuk, a savót megisszuk. Az alma a mitológiákban a termékenységet, az érzéki szerelmet és az eredendő bűnt szimbolizálja. A görögök és a rómaiak az ebédet rendszerint tojással kezdték és almával fejezték be. (Ab ovo usque ad mala – a tojástól az almáig, vagyis kezdettől végig.)

Fekete retek

(Raphanus nigra)

Felfúvódást oszlat, vizelethajtó, májtisztító. Ne hámozzuk meg, mert a héjában sok hatóanyag van. Köhögés ellen a vékony szeletekre vágott vagy durvára lereszelt retket cukorral hintjük be vagy mézbe forgatjuk. Egy idő után levet ereszt, ezt adjuk a betegnek. Epekő és vesekő ellen a lereszelt, szitán vagy ruhán áttört retek levét ajánlják, amelynek rendszeres fogyasztása megelőzi a kőképződést, és a meglevő köveket oldja, ezzel a gyulladást is szünteti.

Régen a megsózott retek nedve mint szeplő elleni háziszer volt divatban. Köhögés ellen gyermekeknek úgy használták, hogy egy nagy fekete retket kivájtak, megtöltötték cukorral, és megvárták, amíg levet ereszt. Ezt a cukros levet adták aztán kávéskanállal köhögés, rekedtség ellen a kis betegnek. A hónapos retek ill. a jánosnapi retek is hasonló hatású, csak gyengébb.

Szelídgesztenye

(Castanea sativa)

Levele görcsoldó, gyümölcse és kérge gyomor- és bélhurut, orrvérzés, lumbágó gyógyszere. A főtt gesztenye héja a hasmenés háziszere. Levelének főzetét görcsös köhögés esetére ajánlják. Régen szamárköhögés ellen is használták.

Százszorszép

(Bellis perennis)

Somogyban pipitérnek is mondják, de hívják böjtikének, tavaszthozófűnek is. A pázsitos helyeken díszlő fehér virágait mindenki ismeri. A virágából készült tea nyálkaoldó, vizelethajtó, izzasztó, vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatású. A népgyógyászatban fájdalom- és görcscsillapítóként is alkalmazták, valószínűleg értágító hatása miatt.

Rovarporvirág

(Pyrethrum cinerariaefolium)

Közhasználatú neve az utóbbi időben pirétrum. Dél-Európa karsztos vidékein vadon terem, minálunk termesztik. A szárított pirétrumvirágból készült por természetes rovarölőszer. Mivel a rovarok légzőnyílásait bénítja meg, melegvérű állatokra gyakorlatilag veszélytelen. Ezért használják háziállatok élősdijei ellen, lakásban megbúvó rovarok irtására, de mezőgazdasági rovarirtószerek is készülnek belőle. Rossz minőségű, meszes, köves, savanyú, kötött talajon is jól fejlődik, termesztésével érdemes megpróbálkozni. Évelő; terméshozama a második évtől emelkedően 1-5 q száraz virág hektáronként. A gyommentesítésen kívül különösebb gondozást nem igényel.

Rózsa

(Rosa centifolia)

A kertjeinkben virágzó rózsák minden faj- és színváltozatának virágszirmai gyógyhatásúak. Mandulagyulladás és fogínysorvadás ellen teáját öblögetőként alkalmazzák, belsőleg bélhurut, gyomorfekély, gyomorvérzés ellen használható. Ha kereskedelmi célra gyűjtjük, a piros szirmokat külön kell szedni, a többi szín keverhető. Gyógyteák díszítésére, dohányillatosítónak, füstölőkeverékekben alkalmazzák. Bulgáriában hatalmas területeken termelik a rózsát, amelynek szirmaiból illatos rózsaolajat párolnak.

Petrezselyem

(Petroselinum hortense)

A petrezselyem szárított zöldje és szárított gyökere vizelethajtó, vesekőhajtó, étvágyjavító és hólyaghurut elleni teák alkotórésze. A petrezselyem magjából készült teát a népgyógyászatban vizelethajtóként használják, ezzel azonban vigyázni kell, mivel túlzott adagban vesevérzést, terhes nőknél abortuszt okozhat. A magból kivont illóolaj ételízesítők, likőrök készítésénél használatos.

Martilapu

(Tussilago farfara)

Agyagos talajon, árkok mentén, vizes réteken, téglagyári gödrökben vadon nő. Kereklapunak, szamárlapunak, lókörömfűnek, farkastalpfűnek, szattyúnak is nevezik. A leveléből készült tea köhögés, rekedtség, hörghurut, nátha kiváló háziszere. Hatását fül- orr- gége-szakorvoson is kipróbáltuk. Igazolni tudja: az ő náthája is elmúlt tőle. Légzőszervi betegségeknél szokták alkalmazni a friss növény nedvét mézzel elkeverve. Gyomor- és bélfekély elleni teák alkotórésze. Dohánypótló, asztmások görcsös köhögésük csillapítására pipába tömve füstölték. Lüktető, gyulladásos daganatra hűsítőnek, oszlatónak alkalmazzák a levelét (méhcsípés, darázscsípés esetén is bevált). Ajánlott a levelet fapálcikával ütögetve megpuhítani, és így a fájdalmas helyre borítani.

Fecskefű

(Chelidonium majus)

Vérehulló fecskefű, cinadónia, gódirc – ez mind a fecskefű kevésbé tudományos neve. Erdőszéleken, árokpartokon, akácosokban, házak körül néhol tömegesen előforduló növény. Szára megtörve sárga tejnedvet ereszt. Házilag ne kísérletezzünk belső alkalmazásával, mert a májra, epére nagyon erős hatással van. A szárított növény pora köhögésre, tüsszögésre ingerel, ezért gyűjtésével is elővigyázatosnak kell lennünk. Friss nedvét szemölcs- és tyúkszemirtásra jó eredménnyel használhatjuk. A megtört növényből kicsorduló tejjel kenjük be a szemölcsöt vagy a tyúkszemet. Néhány kezelés után a tyúkszem könnyedén eltávolítható, a szemölcs pedig magától eltűnik. Maria Treben szemgyulladás, látászavarok ellen javasolja, hogy a szemhéjat a fecskefű tejével kenjük be. Ezt még nem próbáltuk, hatásmechanizmusát sem ismerjük, de Treben receptjei általában használhatók.

Cickafarkfű

(Achillea milleflorium)

Mondják egérfarkúfűnek, ezerlevelűfűnek, pulykafűnek is. Szinte minden olyan réten, tisztáson, parlagon, árokparton előfordul, ahol nem jár sokat a fűnyíró. Hatóanyaga, a kék cickafarkolaj a sárga virágú kerti változatban nem található. Gyűjteni a virágját kell, esetleg 30-40 cm-es leveles szárrésszel együtt. Olajával gyulladáscsökkentő kenőcsöket (pl. szemkenőcsöt) készítenek, a kozmetikában használják arckrémek, bőrápolók alkotórészeként. Visszértágulás esetén teáját külsőleg és belsőleg egyszerre alkalmazzák. A gyógyteák alkatrészeként a cickafark étvágyjavító, emésztést serkentő, görcsoldó, húgyszervi és légzőszervi zavarokat gyógyító. Menstruációs zavarok ellen is jó. Prosztatabántalmak, gyomor-és bélhurut ellen is ajánlják. Külsőleg fogíny és szemgyulladásra, általában gyulladásokra borogató- és öblítőszer.

Útifű

(Plantago lanceolata; plantago major)

A lándzsás útifüvet kígyónyelvűfűként is emlegetik. Leveleinek teája nyálkaoldó, köhögéscsillapító hatású. Gyógycukorkát is készítenek belőle. Az útifű friss levelét nehezen gyógyuló sebekre szokás tenni: fertőtleníti, összehúzza, bezárja a sebet. A Balaton déli partján a víz közelében tömegesen él a széleslevelű útifű (Plantago major) A kagyló vágta sebet a rászorított, rákötött útifűlevél egy órán belül nyom nélkül gyógyítja. Magjának főzete enyhe hashajtó.

Muskátdió, szerecsendió

(Myristica fragrans)

Hazája a Molukki-szigetek, máshol nem is igazán él meg a muskátdiófa. De a szerecsendió szárított gyümölcse és virága (máciszvirág) az európai konyhának is régen használt és kedvelt fűszere. Nem szabad belőle sokat tenni az ételbe, mert fej- és gyomorfájást okozhat, de megfelelő mennyiségben bél- és emésztési zavarok, felfúvódás megelőzésére és megszüntetésére jó, de használják savtúltengés ellen is. Előszeretettel alkalmazzák a sótlan diétában, mivel némileg pótolja konyhasó ízhatását.

Uborka

(Cucumis sativus)

Az uborka sózva, sótlanul, salátának elkészítve kitűnő kiegészítője bármely étkezésnek. Emellett az uborkalé lázcsillapító (citrommal szokták a lázas betegnek adni), klimaxos vértolulás ellen is használ, és bőrpírt szüntető, hidratáló hatása miatt használják a kozmetikában is. Migrénnnél, ideges fejfájásnál a homlokra, halántékra helyezett uborkaszeletek csillapítják a fájdalmat. A magjából készült főzet vese- és hólyagbajnál ajánlott.

Tök

(Cucurbita pepo)

A tök magja féregűző. Emellett a tökmagolaj, a tökmag főzete vagy a nagy mennyiségben fogyasztott pirított tökmag prosztatatúltengés gyógyszere. Vese- és hólyagpanaszok esetén a tökmag főzete kiváló vizelethajtó.

Bazsarózsa, pünkösdi rózsa

(Paeonia officinalis)

A kertben termesztett vagy elvadult bazsarózsa szirmaiban és gyökerében görcsoldó hatóanyag van, ezért epilepszia esetén használták. Teája máj- és vértisztító, köszvény és reuma ellenszere. Vizelettartási problémák esetén is hatásos. A gyökér főzetét külsőleg végbél körüli problémák esetén alkalmazzák.

Eper, szamóca

(Fragraria vesca)

Gyümölcsét már az ókorban is használták epe-és vesekő, valamint ízületi gyulladások ellen. Makacs sárgaság és hasmenés ellen a szárított növényből főzetet készítenek. Leveléből kellemes élvezeti tea készül. Szederlevéllel, meggyszárral együtt teapótló, amelyet azok is fogyaszthatnak, akiknek káros a valódi tea izgatószer-tartalma.

Nyírfa, fehér

(Betula (alba) pubescens)

A nyírfalevél-tea vizelethajtó hatású, egyúttal a vizeletben a fehérjekiválasztást is lecsökkenti, tehát vesegyulladás, hólyaghurut, reuma esetén kedvező hatással van, a szív, vese, máj-eredetű vizenyőnél is használható. Vesekő oldásásra 1 evőkanál nyírfalevél egy csésze vízzel leforrázva reggel-este kúraszerűen fogyasztható. A friss levelek és a fakéreg főzete gennyes kelésekre, pattanásokra oszlató hatással van. Régi népi izzasztó kúra: a beteget vastag réteg friss nyírfalevélbe és pokrócba takarjuk. Eredményesebb, mint bármilyen más izzasztási mód. A tavasszal megcsapolt nyírfa kifolyó szirupszerű leve vesegyulladás, köszvény ellen jó. (Egyébként jóízű üdítő ital.) Hajerősítőnek a nyírfa tavaszi nedvét szegfűszeggel és árnika tinktúrával keverve használják. A száraz desztillációval nyert nyírfaolajat vagy nyírfakátrányt a bőrgyógyászatban sokoldalúan használják.

Nyárfa, fekete

(Populus nigra)

A hólyag és a húgycső megbetegedéseinél használható eredményesen a nyárfa rügyeiből készült főzet. A nyárfalevél főzete prosztatatúltengés és vizelettartási problémák esetében használható. A nyárfaszén porát gyomorégés, felfúvódás, hányinger ellen használhatjuk: szükség esetén egy késhegynyit kell bevenni a széntabletta is ebből készül. Gyulladásos és égési sebekre, fagyásra, aranyeres csomókra, kirepedezett ajkakra és mellbimbóra ajánlják a nyárfarügy kenőcsöt: 15 g. friss rügyet 10 g. viasszal, 20-20 g. étolajjal és faggyúval főzünk, amíg a nedvesség elpárolog belőle. Ezután átszűrjük, majd kihűlésig kevergetjük. Fejkorpa és fejbőrsömör megszüntetésére is használják, régebben hajnövesztőszernek is ajánlották.

Lóhere

(Trifolium arvense, pratense, repens)

Nemcsak a négylevelű lóhere hoz szerencsét. Gyulladásos megbetegedéseknél külsőleg-belsőleg egyszerre használatos a virágos növény főzete. Makacs daganatok (rosszindulatúak is!) oszlathatók a virágából főzött kenőcsszerű masszával történő rendszeres bekenéssel.

Fehér árvacsalán

(Lamium album)

Kerítések mentén, árokpartokon gyakori; fehér virágai áprilistól augusztusig virítanak. A virág pártáját, illetve az egész föld feletti, virágos növényt szokás gyűjteni. Teája légcsőhurut, bélhurut, hólyaghurut, álmatlanság ellen használatos. Külsőleg hüvelyhurut esetén öblögetőszer, gyulladásos testrészre borogató. Vértisztító teák alkotórésze. Menstruációs zavarok esetén is használható.

Berkenye

(Sorbus aucuparia)

Vidékünkön utak mellé, parkokba díszfaként, díszcserjeként ültetik. Május-június a virágzási ideje, augusztus-szeptemberben érik be. Bogyótermése édes-savanykás ízű. A friss gyümölcs nagy C-vitamin tartalmú, nyersen is fogyasztható. Készítenek belőle szörpöt, gyümölcslét és pálinkát is. A megszárított termés főzetét vesekőképződés és általában a húgyutak megbetegedései esetén fogyasztják. A berkenyevirág teája enyhe hashajtó és vizelethajtó, leveléből az indiai teát helyettesítő élvezeti tea készül.

Aranyvesszőfű

(Solidago gigantea)

A magas aranyvesszőt jágerkendernek, aranyos istápfűnek is mondják. Somogyban erdőszéleken, tisztásokon, cserjésekben, réteken nagyon elterjedt. Méteres szárain ívesen hajló virágzatában, sárga virágai június végétől őszig nyílnak. Ha idejében szedjük, virágzata megszárítva téli száraz csokrok egyik legszebb dísze. Szárításnál összekötve virággal lefelé kell lógatni, nehogy a virágok túlnyíljanak, és fehér piheszőrös termést érleljenek. Teáját magas vérnyomás, epe-, vese-, hólyag- és májbántalmak, nehéz havivérzés, reumás és ízületi fájdalmak ellen isszák. Ezenkívül izzasztó, vizelethajtó is. Külsőleg toroköblögetésre használják rekedtség, nátha esetén.

Árticsóka

(Cynara scolymus)

Minálunk kevésbé ismert és termesztett főzeléknövény, amelynek különösen a francia konyhaművészetben van nagy jelentősége. Virágának húsos fészekpikkelyeit salátának vagy főzeléknek elkészítve fogyasztják. Nálunk is megterem, Kaposvár környékén az éghajlat és a talaj is megfelelő számára. Csak az első évben kényes: a szárazság és a túlöntözés egyaránt árt neki, és a nagyon kemény téli fagyok ellen takarni kell. Később viszont a gondoskodást tövenként évi négy-öt finom és szép virággal hálálja meg. Ennek piaci értéke is magas, étkezési értéke még magasabb. A növény leveleiből készült tea magas vérnyomás, érelmeszesedés, epe- és májbajok, vese- és hólyagbántalmak gyógyszere. Cukorbetegek teájának is egyik alkotórésze. Baktériumölő hatása miatt penicillinérzékeny betegek antibiotikumként használhatják. Indiában honos rokonfaja a kárdi (Cynara cardunculus), amelynek húsos levélnyeleit és levélbordáit használják főzeléknek. Ez kényesebb, a telet nálunk nehezen vészeli át, betegségek is könnyebben támadják meg. Levelét ugyanolyan célokra használják, mint az árticsókáét.

Citromfű

(Melissa officinalis)

Mézfűnek, gyógyító méhfűnek is nevezik. Vadon ritkán fordul elő, Dél-Somogy száraz, homokos erdőiben rokona, a mecseki teafű honos. Méhlegelőnek is termesztik, a kert napos sarkában évtizedekig elél, de kordában kell tartani, mert terjedő tövű növény, és ha nem vigyázunk, elborítja a kertet. Leveleinek jellegzetes, kellemes citromillata van, épp ezért a likőripar és az illatszeripar is használja, citromízű üdítőitalokat is ízesítenek vele. Friss levelével salátákat, mártásokat ízesíthetünk. Teája ideg- és szívnyugtató, idegerősítő, görcsoldó, emésztést serkentő, szélhajtó, izzasztó, epeműködést elősegítő. Külsőleg nyugtató, reuma elleni fürdőkhöz, bedörzsölőkhöz használják. Citromfűből és citromhéjból lepárlással citromfűolajat is előállítanak. A citromhéjat azért teszik hozzá, mert a tiszta citromfűolaj nagyon drága lenne. Üzemi termesztésben évente kétszer aratható, terméshozama hektáronként 8-10 q száraz áru.